Popovics Tamás magát okolja - interjú
Keményen odaálltál Velecky ellen, ám amikor a harmadik menetben padlóra kerültél, akkor már látszott, vége a dalnak. Ez akkor és ott tudatosult benned, vagy már érezted az előszelét?
- A második menetben eltört az orrom. Egy hónappal ezelőtt komoly, darabos orrcsonttörésem volt, amit meg kellett operálni, erre sérültem rá. Négy napig feküdtem kórházban, a sérülésemet azonban titkoltam mindenki előtt, a menedzserem és az edzőm sem tudott róla. A második menetben Velecky telibe vágott, hallottam a reccsenést, s akkor már tudtam, elúszott a mérkőzés. De próbáltam férfiként viselkedni, azt hittem, én ezt is kibírom. Nem bírtam ki... - mondta Popovics Tamás.
Ha a felkészülés során egy ökölvívó kórházban tölt napokat, s más, egyéb egészségügyi problémák is kínozzák, adja magát a kérdés: érdemes-e bevállalni egy fontos mérkőzést?
- Ez a munkám, elvégre férfiak vagyunk! Magyarországon, ahol senkit nem érdekel senki és semmi, ahol kilopják a sportból a pénzt, nem az a kérdés, érdemes-e bevállalni egy profi ökölvívónak a mérkőzést, hanem az, hogy mikor kap egyáltalán lehetőséget.
Az első menetben nagyon bekezdtél, ez annak volt tudható, hogy a sérült szaglószerv miatt mihamarabb döntésre akartad vinni a dolgot, vagy egyszerűen ezt hozta a meccs tempója?
- Jött a gyerek, adni kellett neki. Nem volt nekem kondi problémám, ha nem csapja szét az orromat, simán végig bokszolok akár húsz menetet is, hiszen erre készültünk.
Azt mondod, ezzel a hézagos felkészüléssel is végig bírtad volna?
- Nem volt az állóképességemmel semmi gond. Az volt a probléma, hogy a harmadik menetben a törött orromra rávert még egy felütést, ekkor a gerincemben is végighasított a fájdalom.
Egyébként meglepett Velecky?
- Nem. Kaptam róla videót, láttam, hogyan bokszol, abszolút tudtam, mire számíthatok. Egyszerűen így sült el a dolog, gratulálok neki, legyőzött, ez van. Ilyen a boksz!
Igen elkeseredettnek tűntél a találkozó után, de menedzsered, Cséffalvay Péter már akkor biztosított róla, töretlen a bizalma irántad, s újabb meccsen kapsz lehetőséget. Most merre tovább?
- Elsőként rendbe rakatom az orromat, s megvárom, míg teljesen meggyógyul. Aztán nekiállok a felkészülésnek, megbeszéltük Péterrel, márciusban egy hat-nyolc menetes felhozó meccsen lépek ringbe, áprilisban pedig jöhet egy címmeccs.
Lesz visszavágó Veleckyvel?
- Nem fogja bevállalni, neki ez a meccs élete nagy lehetősége volt, amit sikerrel teljesített, s a ranglistán is jó nagyot ugrott előre. De ha mégis bevállalná a visszavágót, minden további nélkül állok elébe!
A teljes anyag, benne az edző, Füzesy Zoltán nyilatozatával >>>
- A második menetben eltört az orrom. Egy hónappal ezelőtt komoly, darabos orrcsonttörésem volt, amit meg kellett operálni, erre sérültem rá. Négy napig feküdtem kórházban, a sérülésemet azonban titkoltam mindenki előtt, a menedzserem és az edzőm sem tudott róla. A második menetben Velecky telibe vágott, hallottam a reccsenést, s akkor már tudtam, elúszott a mérkőzés. De próbáltam férfiként viselkedni, azt hittem, én ezt is kibírom. Nem bírtam ki... - mondta Popovics Tamás.
Ha a felkészülés során egy ökölvívó kórházban tölt napokat, s más, egyéb egészségügyi problémák is kínozzák, adja magát a kérdés: érdemes-e bevállalni egy fontos mérkőzést?
- Ez a munkám, elvégre férfiak vagyunk! Magyarországon, ahol senkit nem érdekel senki és semmi, ahol kilopják a sportból a pénzt, nem az a kérdés, érdemes-e bevállalni egy profi ökölvívónak a mérkőzést, hanem az, hogy mikor kap egyáltalán lehetőséget.
Az első menetben nagyon bekezdtél, ez annak volt tudható, hogy a sérült szaglószerv miatt mihamarabb döntésre akartad vinni a dolgot, vagy egyszerűen ezt hozta a meccs tempója?
- Jött a gyerek, adni kellett neki. Nem volt nekem kondi problémám, ha nem csapja szét az orromat, simán végig bokszolok akár húsz menetet is, hiszen erre készültünk.
Azt mondod, ezzel a hézagos felkészüléssel is végig bírtad volna?
- Nem volt az állóképességemmel semmi gond. Az volt a probléma, hogy a harmadik menetben a törött orromra rávert még egy felütést, ekkor a gerincemben is végighasított a fájdalom.
Egyébként meglepett Velecky?
- Nem. Kaptam róla videót, láttam, hogyan bokszol, abszolút tudtam, mire számíthatok. Egyszerűen így sült el a dolog, gratulálok neki, legyőzött, ez van. Ilyen a boksz!
Igen elkeseredettnek tűntél a találkozó után, de menedzsered, Cséffalvay Péter már akkor biztosított róla, töretlen a bizalma irántad, s újabb meccsen kapsz lehetőséget. Most merre tovább?
- Elsőként rendbe rakatom az orromat, s megvárom, míg teljesen meggyógyul. Aztán nekiállok a felkészülésnek, megbeszéltük Péterrel, márciusban egy hat-nyolc menetes felhozó meccsen lépek ringbe, áprilisban pedig jöhet egy címmeccs.
Lesz visszavágó Veleckyvel?
- Nem fogja bevállalni, neki ez a meccs élete nagy lehetősége volt, amit sikerrel teljesített, s a ranglistán is jó nagyot ugrott előre. De ha mégis bevállalná a visszavágót, minden további nélkül állok elébe!
A teljes anyag, benne az edző, Füzesy Zoltán nyilatozatával >>>
