Balzsay Károly-interjú
A szervezet világranglistáján a 9. helyen álló bunyós évközben komoly szemsérülést szenvedett, ám felállt a padlóról, s bizonyította, joggal pályázik a kategória topbunyósai közé.
- Úgy hírlik, új sportággal próbálkozol, a Dakaron szeretnél indulni, ezért autóztattad meg a családot Hamburgig, meg vissza.
- Egy szakasznyi távolságot biztos teljesítettem, de mint kiderült, fölöslegesen - mondta nevetve hamburgi állomáshelyére január 5-én családjával kiutazó, majd egy hét múlva visszatérő Balzsay Károly. - Sajnos, így sikerült. Az edzőm, Fritz Sdunek akarta, hogy január 7-én elkezdjük a munkát, ő is úgy gondolta, március elején bokszolok, de az Universum vezetése másként határozott: csak az április végi gálára szerveztek be. A tervek szerint február közepén térünk vissza, de előtte Fritz-el telefonon egyeztetünk.
- Nem úszod meg te sem a tavalyi esztendő értékelését: ragyogó második menetes K.O.-val nyitottál Botes ellen, ám utána címmeccs helyett komoly szemsérüléssel küszködtél, még karriered befejezése is felrémlett.
- Valóban nagyon jól indult az év, a Botes elleni siker után március 14-re már címmeccset szerveztek számomra, ám egy hamburgi kesztyűzésnél belevágtak a szemembe. Hosszú orvosi kezelés következett műtéttel, s valóban fölmerült, hogy akár ketté is törhet a pályafutásom.
- A monokli.com beszámolt erről az időszakról, ám ami utána következett, az talán feledtette a téged ért traumát: gyermeked született, remek feltételekkel, további három évre hosszabbítottál az Universummal, nyáron, Budapesten "kivégezted" Dos Santost, majd az argentin Acosta ellen megszerezted első profi címedet is.
- Gyógyír volt a sebekre, a sport terén azonban hónapokat vesztegetettem el, a fájdalmat, az elkeseredettséget nem lehet elfelejteni. Szerencsére a magánéletem jól alakult, a lányom születése semmivel sem összehasonlítható élmény, s ez meg is gyógyította, sőt megerősítette a lelkemet.
- Időzzünk el kicsit a Dos Santos elleni bődületes kiütésen!
- Egy hathetes villámfelkészüléssel hangoltam a budapesti gálára, melyet semmi pénzért nem hagytam volna ki. A feleségem az utolsó héten megjegyezte, soha nem látott még ennyire pörgősnek, feldobódottnak. Élveztem a felkészülés, s a mérkőzés minden percét, próbáltam megfelelni az elvárásoknak.
- A pazar ütéskombináció után igazi klasszikus kiütésnek tapsolhatott a publikum, s rögtön a WBO-elnök, Valcarel kedvencévé váltál.
- Az egy dolog, hogy a kiütés tényleg szuperül sikerült, de előtte is élveztem a meneteket, még a kapott pofon is jólesett. Tökéletes szemmel, egy remek közönség előtt bokszolhattam, feldobott, hogy folytathatom a pályafutásomat. Ennek az erőnek a kicsúcsosodása volt a kiütés, szinte felrobbant a csarnok. Pár héttel utána pedig megszületett Hanna lányom, szóval tényleg egyenesbe került minden.
- A babázás gyakorlati részből - mint az éjszakai felkelések - gondolom, elsősorban a feleséged, az egykori válogatott tornásznő, Reubl Tünde veszi ki a részét, így neki is jár egy szelet a bokszsikerekből.
- Nagyon nagy százalék jár neki, a születés utáni első, "gyerekes" felkészülés alatt, hogy ne zavarjanak, Hannával átköltöztek a másik szobába. Egy pillanatig sem éreztem annak hátrányát, hogy kisbabánk született, a feleségem minden gondot levett a vállamról. Ha Budapesten vagyunk, akkor kicsit változik a helyzet, próbálok sokat segíteni, minél több időt tölteni a lányommal.
- Az idén más irányú, jelentős változás is történik majd az életedben: nemsokára átveheted sportmenedzseri diplomádat. Hogy áll a projekt?
- Amikor Hamburgba költöztünk rengeteget halasztottam, nem tudtam úgy odafigyelni a tanulmányaimra. Most már azonban célegyenesben vagyok, "csak" az államvizsgám van hátra. De nem szeretnék semmit előre elkiabálni, csak ha letudtam a feladatot.
- Az Universumnál is léptél előre, három évvel, remek kondíciókkal hosszabbítottak veled szerződést. Talán ez sem elhanyagolható siker, ha a 2007-es esztendőt nézzük.
- Így igaz. Sokat nyomott a latban, hogy látványos bunyót tudtam nyújtani Budapesten. S az sem volt hátrány, hogy a WBO elnöke nagyon kedvezően nyilatkozott rólam. De az Universum vezetőségénél is elmondták, nagyon elégedettek velem, jó, amit eddig csináltam, látják a fejlődést, s szeretnék, ha hosszútávon is biztos pontja maradnék a klubnak. Elfogadták azokat a feltételeket, melyeket kértünk, így mehet tovább a közös munka.
- Nézzük az első címmeccsedet, Acostát látva szinte sokkot kaptam, az ilyen kiszámíthatatlan mozgású, nyeklő-nyakló palitól mentsen meg az Isten minden küzdősportolót!
- Én is fogtam a fejem, amikor megláttam róla az első felvételt, mondtam is: ezt az ellenfelet nem nekem találták ki. De Fritz Sdunek a hatodik-nyolcadik menetre kiütést jósolt. Nem erőltettem a nagy ütésváltást, próbáltam taktikusan, ésszel bunyózni, a sérülésem után pedig még élesebb, gyorsabb lettem. Volt egy-két látványosabb megmozdulás, de Acosta ellen olyan igazi, jó kis tizenkét menetes csatát vívtam.
- Kovács Istvánt nemrég minden szépet és jót elmondott rólad, s azt is kijelentette: Acosta ellen bebizonyítottad, állal is bírod a rád kiosztott bajnok szerepét. Kívülről brutálisnak tűnt az első menet végén benyelt két füles. Átmentek rajtad az ütések?
- Nem éreztem őket vészesnek, bár Sdunek edző is megkérdezte, meg voltam-e ütve. Mondtam, nem, minden rendben. Kívülről talán vészesebbnek tűnt a helyzet, én nyugodt maradtam, úgy voltam vele, maximum az első menet elment, de van még tizenegy. Éreztem, az argentin nem nagyon tud meglepni.
- Nem álltál rá a racionális, nem túl szemet gyönyörködtető német bokszra. Nem csak le akarod tudni a mérkőzéseidet, látszik, élvezed a küzdelmet, közönségszórakoztató a bunyód.
- Aki ökölvívónak áll, az nem nélkülözhet bizonyos fokú szadizmust, élveznie kell a vér ízét. Amatőrben is hasonlóan bokszoltam, ha éreztem a lehetőséget, nem foglalkoztam azzal, hogy esetleg visszaüthetnek, rárontottam az ellenfélre, próbáltam befejezni a küzdelmet. A közönségszórakoztató bunyót én is élvezem, az ellenfél számára azonban roppant furcsa, amikor elég ritkán használt kombinációkat ütök. A budapesti gálán használt felütés-horog összetételt már ifi korom óta gyakoroljuk apuval, de kilenc év kellett, míg beérett a mozdulatsor.
- Az Universumnál nem próbálják megnyesegetni a szárnyaidat, rávenni, hogy egyes ütésekkel, zártan bokszolj?
- Nem, nem, szó sincs róla. Fritz Sdunekkel is számtalan, köztük szokatlan kombinációt is gyakorolunk. Amikor pedig annyit mond, "Budapest", tudom, hogy a Santos elleni ütéskombinációt kell végrehajtanom. Persze, a szellősebb védekezésemet próbálja "letördelni", hogy ne legyek könnyelmű, de úgy hiszem, ez természetes.
- A hírek szerint az Universum április végére tervezett gáláján mindhárman, Erdei Zsolt, Bedák Zsolt s te is ringbe lépsz. Az edzőteremben nem fogják előre a fejüket, hogy a felkészülés során szokásotokhoz híven újra ribilliót fogtok csapni?
- Már egészen hozzászoktak, de ha több kettőnél, akkor elzavarnak bennünket három különböző sarokba. Egyébként nagyon jól bírják az ökörködéseinket, értik a vicceket, de ha két magyar van a teremben, akkor is fel tudjuk forgatni a rendet. De nem is fontos, hogy csak magyarok legyenek a főszereplők, legutóbb Sebastian Zbik barátommal hülyéskedtünk, s néhány perc múlva már repült is közénk Sdunek mester cipője. Persze, az ugratások soha nem mennek a munka rovására.
- Milyen tervekkel vágsz neki 2008-nak, hány címvédést tervezel te, s hányat a németek?
- Valóban másként terveztem a címvédéseket, mint az Universum: én négyszer szerettem volna ringbe lépni, de úgy tűnik, ebből maximum csak három lesz. Nagyon örülnék, ha két címvédés után Európa-bajnoki övért bokszolhatnék. S külön öröm, hogy nyáron minden valószínűség szerint újra Magyarországon bokszolhatok. Bízom benne, hogy semmi nem fogja megzavarni a felkészülésemet, s akkor újra egy eredményes évet tudhatok magam mögött.
- Úgy hírlik, új sportággal próbálkozol, a Dakaron szeretnél indulni, ezért autóztattad meg a családot Hamburgig, meg vissza.
- Egy szakasznyi távolságot biztos teljesítettem, de mint kiderült, fölöslegesen - mondta nevetve hamburgi állomáshelyére január 5-én családjával kiutazó, majd egy hét múlva visszatérő Balzsay Károly. - Sajnos, így sikerült. Az edzőm, Fritz Sdunek akarta, hogy január 7-én elkezdjük a munkát, ő is úgy gondolta, március elején bokszolok, de az Universum vezetése másként határozott: csak az április végi gálára szerveztek be. A tervek szerint február közepén térünk vissza, de előtte Fritz-el telefonon egyeztetünk.
- Nem úszod meg te sem a tavalyi esztendő értékelését: ragyogó második menetes K.O.-val nyitottál Botes ellen, ám utána címmeccs helyett komoly szemsérüléssel küszködtél, még karriered befejezése is felrémlett.
- Valóban nagyon jól indult az év, a Botes elleni siker után március 14-re már címmeccset szerveztek számomra, ám egy hamburgi kesztyűzésnél belevágtak a szemembe. Hosszú orvosi kezelés következett műtéttel, s valóban fölmerült, hogy akár ketté is törhet a pályafutásom.
- A monokli.com beszámolt erről az időszakról, ám ami utána következett, az talán feledtette a téged ért traumát: gyermeked született, remek feltételekkel, további három évre hosszabbítottál az Universummal, nyáron, Budapesten "kivégezted" Dos Santost, majd az argentin Acosta ellen megszerezted első profi címedet is.
- Gyógyír volt a sebekre, a sport terén azonban hónapokat vesztegetettem el, a fájdalmat, az elkeseredettséget nem lehet elfelejteni. Szerencsére a magánéletem jól alakult, a lányom születése semmivel sem összehasonlítható élmény, s ez meg is gyógyította, sőt megerősítette a lelkemet.
- Időzzünk el kicsit a Dos Santos elleni bődületes kiütésen!
- Egy hathetes villámfelkészüléssel hangoltam a budapesti gálára, melyet semmi pénzért nem hagytam volna ki. A feleségem az utolsó héten megjegyezte, soha nem látott még ennyire pörgősnek, feldobódottnak. Élveztem a felkészülés, s a mérkőzés minden percét, próbáltam megfelelni az elvárásoknak.
- A pazar ütéskombináció után igazi klasszikus kiütésnek tapsolhatott a publikum, s rögtön a WBO-elnök, Valcarel kedvencévé váltál.
- Az egy dolog, hogy a kiütés tényleg szuperül sikerült, de előtte is élveztem a meneteket, még a kapott pofon is jólesett. Tökéletes szemmel, egy remek közönség előtt bokszolhattam, feldobott, hogy folytathatom a pályafutásomat. Ennek az erőnek a kicsúcsosodása volt a kiütés, szinte felrobbant a csarnok. Pár héttel utána pedig megszületett Hanna lányom, szóval tényleg egyenesbe került minden.
- A babázás gyakorlati részből - mint az éjszakai felkelések - gondolom, elsősorban a feleséged, az egykori válogatott tornásznő, Reubl Tünde veszi ki a részét, így neki is jár egy szelet a bokszsikerekből.
- Nagyon nagy százalék jár neki, a születés utáni első, "gyerekes" felkészülés alatt, hogy ne zavarjanak, Hannával átköltöztek a másik szobába. Egy pillanatig sem éreztem annak hátrányát, hogy kisbabánk született, a feleségem minden gondot levett a vállamról. Ha Budapesten vagyunk, akkor kicsit változik a helyzet, próbálok sokat segíteni, minél több időt tölteni a lányommal.
- Az idén más irányú, jelentős változás is történik majd az életedben: nemsokára átveheted sportmenedzseri diplomádat. Hogy áll a projekt?
- Amikor Hamburgba költöztünk rengeteget halasztottam, nem tudtam úgy odafigyelni a tanulmányaimra. Most már azonban célegyenesben vagyok, "csak" az államvizsgám van hátra. De nem szeretnék semmit előre elkiabálni, csak ha letudtam a feladatot.
- Az Universumnál is léptél előre, három évvel, remek kondíciókkal hosszabbítottak veled szerződést. Talán ez sem elhanyagolható siker, ha a 2007-es esztendőt nézzük.
- Így igaz. Sokat nyomott a latban, hogy látványos bunyót tudtam nyújtani Budapesten. S az sem volt hátrány, hogy a WBO elnöke nagyon kedvezően nyilatkozott rólam. De az Universum vezetőségénél is elmondták, nagyon elégedettek velem, jó, amit eddig csináltam, látják a fejlődést, s szeretnék, ha hosszútávon is biztos pontja maradnék a klubnak. Elfogadták azokat a feltételeket, melyeket kértünk, így mehet tovább a közös munka.
- Nézzük az első címmeccsedet, Acostát látva szinte sokkot kaptam, az ilyen kiszámíthatatlan mozgású, nyeklő-nyakló palitól mentsen meg az Isten minden küzdősportolót!
- Én is fogtam a fejem, amikor megláttam róla az első felvételt, mondtam is: ezt az ellenfelet nem nekem találták ki. De Fritz Sdunek a hatodik-nyolcadik menetre kiütést jósolt. Nem erőltettem a nagy ütésváltást, próbáltam taktikusan, ésszel bunyózni, a sérülésem után pedig még élesebb, gyorsabb lettem. Volt egy-két látványosabb megmozdulás, de Acosta ellen olyan igazi, jó kis tizenkét menetes csatát vívtam.
- Kovács Istvánt nemrég minden szépet és jót elmondott rólad, s azt is kijelentette: Acosta ellen bebizonyítottad, állal is bírod a rád kiosztott bajnok szerepét. Kívülről brutálisnak tűnt az első menet végén benyelt két füles. Átmentek rajtad az ütések?
- Nem éreztem őket vészesnek, bár Sdunek edző is megkérdezte, meg voltam-e ütve. Mondtam, nem, minden rendben. Kívülről talán vészesebbnek tűnt a helyzet, én nyugodt maradtam, úgy voltam vele, maximum az első menet elment, de van még tizenegy. Éreztem, az argentin nem nagyon tud meglepni.
- Nem álltál rá a racionális, nem túl szemet gyönyörködtető német bokszra. Nem csak le akarod tudni a mérkőzéseidet, látszik, élvezed a küzdelmet, közönségszórakoztató a bunyód.
- Aki ökölvívónak áll, az nem nélkülözhet bizonyos fokú szadizmust, élveznie kell a vér ízét. Amatőrben is hasonlóan bokszoltam, ha éreztem a lehetőséget, nem foglalkoztam azzal, hogy esetleg visszaüthetnek, rárontottam az ellenfélre, próbáltam befejezni a küzdelmet. A közönségszórakoztató bunyót én is élvezem, az ellenfél számára azonban roppant furcsa, amikor elég ritkán használt kombinációkat ütök. A budapesti gálán használt felütés-horog összetételt már ifi korom óta gyakoroljuk apuval, de kilenc év kellett, míg beérett a mozdulatsor.
- Az Universumnál nem próbálják megnyesegetni a szárnyaidat, rávenni, hogy egyes ütésekkel, zártan bokszolj?
- Nem, nem, szó sincs róla. Fritz Sdunekkel is számtalan, köztük szokatlan kombinációt is gyakorolunk. Amikor pedig annyit mond, "Budapest", tudom, hogy a Santos elleni ütéskombinációt kell végrehajtanom. Persze, a szellősebb védekezésemet próbálja "letördelni", hogy ne legyek könnyelmű, de úgy hiszem, ez természetes.
- A hírek szerint az Universum április végére tervezett gáláján mindhárman, Erdei Zsolt, Bedák Zsolt s te is ringbe lépsz. Az edzőteremben nem fogják előre a fejüket, hogy a felkészülés során szokásotokhoz híven újra ribilliót fogtok csapni?
- Már egészen hozzászoktak, de ha több kettőnél, akkor elzavarnak bennünket három különböző sarokba. Egyébként nagyon jól bírják az ökörködéseinket, értik a vicceket, de ha két magyar van a teremben, akkor is fel tudjuk forgatni a rendet. De nem is fontos, hogy csak magyarok legyenek a főszereplők, legutóbb Sebastian Zbik barátommal hülyéskedtünk, s néhány perc múlva már repült is közénk Sdunek mester cipője. Persze, az ugratások soha nem mennek a munka rovására.
- Milyen tervekkel vágsz neki 2008-nak, hány címvédést tervezel te, s hányat a németek?
- Valóban másként terveztem a címvédéseket, mint az Universum: én négyszer szerettem volna ringbe lépni, de úgy tűnik, ebből maximum csak három lesz. Nagyon örülnék, ha két címvédés után Európa-bajnoki övért bokszolhatnék. S külön öröm, hogy nyáron minden valószínűség szerint újra Magyarországon bokszolhatok. Bízom benne, hogy semmi nem fogja megzavarni a felkészülésemet, s akkor újra egy eredményes évet tudhatok magam mögött.
