Már majdnem elkezdtem a kérdezősködést amikor óriási taps és örömujjongás közepette az edzőterembe lépett az Felix Promotion új bajnoka, aki nem győzte fogadni a gratulációkat. Ekkor azonnal döntöttem, hogy inkább vele készítek egy interjút, amit örömmel el is vállalt.

Névjegy: Balogh Zoltán
Született: 1970 szeptember 1. Budapest
Súlycsoport: Nagyváltósúly (69,853kg)
Magasság: 177cm
Edzője: Ifj. Füzesy Zoltán
Menedzsere: Rácz Félix


ProfiboX: Először is gratulálok a ProfiboX.hu olvasói és a szerkesztői nevében is a Magyar bajnoki címedhez.

Balogh Zoltán: Nagyon szépen köszönöm a gratulációt, és üdvözlöm az olvasókat és a szurkolóimat. Remélem hogy szombat óta még több szurkolóm lett.

PX: Milyen érzés Magyar bajnoknak lenni?

B.Z.: Igazán nagyon-nagyon jó érzés, lelkileg mindenféleképpen, a fizikai sérülésektől eltekintve a közérzetem tökéletes. Most én vagyok az egyik legboldogabb ember a világon.

PX: Hogy érzed, mennyi esélyt adtak a győzelmedre a mérkőzés előtt?

B.Z.: Igazából én is úgy érzem, hogy nem én voltam a nagy esélyese ennek a mérkőzésnek, egyszer az életkorom, és egyszer annak köszönhetően, hogy Takács volt a tavalyi év felfedezettje. Én úgy mentem ki a ringbe, hogy meg akartam mutatni, hogy nem vagyok még öreg és nem szabad leírni engem, és ezt be is bizonyítottam. Igazából a profibokszban az én korom szerintem nem számít öregnek.

PX: Imént amikor beléptél az edzőterembe, a társaid spontán vastapssal köszöntöttek, utána pedig alig győzted fogadni gratulációkat. Milyen érzés ilyen társak közt dolgozni?

B.Z.: Remek! Ez egy nagyszerű erkölcsi elismerés, egy nagyon-nagyon kemény és hosszú munka után, ami végre megérkezett. Épp most itt van az egyik rajongóm, máris nyújtom a kezemet.

PX: Hogyan tovább?

B.Z.: Erre igazából a menedzserem tudna választ adni. Az előbb beszéltem vele, voltam nála az irodában, de nem tudott bővebben nyilatkozni, mert még homályosak az elképzelései. Több variáció van, de nem tudom melyik irányba indulunk el, de én abban bízok, hogy a győzelmemmel rászolgáltam egy nagyobb nemzetközi megmérettetésre. De mint mondtam ez már a menedzseremen, múlik.

PX: A mérkőzés után szinte azonnal Rácz Félix úgy nyilatkozott, hogy visszavágót szeretne az ősszel.

B.Z.: Igazából én erről nem hallottam ott, sőt én úgy tudtam meg ezt az egészet, hogy miután visszaérkeztem a szállodába rámtelefonáltak, hogy Félix ezt nyilatkozta. Ma beszéltem vele és megemlítette a visszavágó lehetőségét. Nem tudom, hogy ez a jobbik út de ezt rábízom mert Ő a menedzserem és én maximálisan megbízom benne, hogy a legjobb irányba tereli a pályafutásomat.


PX: Kinek, kiknek köszönheted, illetve szeretnéd megköszönni a győzelmedet? Kik voltak, akik hozzásegítettek ehhez a sikerhez?

B.Z.: Először is inkább azokat sorolnám akiknek szeretném megköszönni. Mindenekelőtt edzőmnek ifj. Füzesi Zoltánnak és természetesen magamnak valamint az Imperial Box Klub tulajdonosának Schwarz Lászlónak aki ideális feltételeket teremtett a felkészülésemhez.

Természetesen és nem utolsósorban köszönet illet két nagyon kiváló profi ökölvívót, akik segítettek a felkészülésemben, mint kesztyűpartnerek Gálfi András, aki nagyon jó barátom, és Kótai Misi aki szintén nagyon jó barátom és nagyon köszönöm nekik a segítségüket. Továbbá köszönet illeti a klubtársaimat is itt az edzőteremben, akik bátorítottak, bíztak bennem és ezzel óriási erkölcsi segítséget adtak a felkészülésem folyamán. Úgy érzem, hogy ez a bajnoki öv itt a kezemben jórészt őket is megilleti.

Köszönet illeti meg a családomat is, hogy elviselték a felkészülésem alatt a fokozott terhelés és fogyasztás miatti nyűgjeimet és idegességemet.

PX: Visszanézted már a mérkőzést, és ha igen milyen érzések keletkeztek benned?

B.Z.: Igen, visszanéztem, ugyanis az egyik barátom felvette, de másnap az ismétlést előbb láttam, mint az élő adás felvételét. Nekem nagyon tetszett mindkettőnk ökölvívása. Azt kell mondjam, hogy maximálisan elégedett lehetek a bunyómmal néhány technikai hibától eltekintve. A mérkőzésen javarészt az én akaratom és az edzőmmel kidolgozott taktikánk érvényesült. Nem igazán találtam olyan hibát, két kivételtől eltekintve. Volt egy-két rázósabb helyzet, amikor kétszer egymás után "befigyeltem" Takács ütésébe, de ez egy tízmenetes nagyon kőkemény profi mérkőzés volt, és a végén győzött a jobbik.

PX: A mérkőzés után és már közben is rengeteg kritika érte a bíráskodást, Te belülről hogy érzed, hogy vezették a mérkőzést?

B.Z.: Ez egy nagyon kényes kérdés, igazából nem is válaszolnék rá, mert nem szeretnék mások által, magamra sortüzet zúdítani. A mérkőzés előtt nagyon örültem, hogy a Flórián Béla vezeti a mérkőzésemet, mert én eddig Őt tartottam Magyarország legjobb középbírójának és nagyon tiszteltem a szakmai tudását és határozottságát. Ő egy nagyon tapasztalt bíró rengeteg nemzetközi és világbajnoki címmérkőzéssel, a háta mögött, de most enyhén szólva sem volt a legjobb formában. Úgy vélem, hogy ha hibázott ez legyen az Ő problémája, de ha nem érzi hibásnak magát, úgy akkor az is.


PX: A mérkőzés mindvégig igen sportszerű volt, nem volt kirívóan durva alattomos szándékos szabálytalanság, sőt az utolsó két menetben már úgy éreztem, mintha kicsit kímélnéd is, nehogy súlyosabb esetleg maradandó sérülés legyen belőle, ez a kettőtök jó barátságára vezethető vissza?

B.Z.: Igen, jól érezted, tényleg vigyáztam, mert én is úgy érzem, hogy lehetett volna ebből még komolyabb baj is. A kérdésed második felére az tudom mondani, hogy igazából én így bokszolok, Takács Zoli szintén így bokszol, mi sportolók vagyunk és nem utcai verekedők.

Sőt én azt hiszem, hogy a boksznak erről kell szólnia. Nem Amerikában élünk, hogy egymás anyázásával keressük a kenyerünket, és egymás szabálytalan könyökkel leütésével és fülleharapásával szerezzünk magunknak még nagyobb sikereket. Én úgy gondolom, hogy Európában és Magyarországon egy magyar ökölvívónak így kell bokszolni ilyen tisztán, és férfias küzdelemben kell bebizonyítani, hogy mi bokszolók vagyunk és így is tudunk győzni.

PX: A mérkőzés után máris azt mondták, hogy ez lesz az év mérkőzése, pedig még az év fele sem telt el, sőt már közvetlen a meccsetek után Rácz Félix azt mondta, hogy ez volt a Magyar Gatti - Ward! Szerinted, lehet ezt még felülmúlni?

B.Z.: Igen, nagyon hízelgő észrevételeket kaptam ott is és utána is, úgy a barátaimtól, mint a szakértőktől egyaránt. Már a ringben éreztem, hogy egy szenzációs mérkőzést vívunk egymással, de miután visszanéztem a kazettát ez meggyőződésemmé vált. Szenzációs meccset bokszoltunk, és nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is. Én is remélem, hogy ez lesz az év meccse, habár azaz igazság, hogy én még az idén bokszolok, tehát lehet, hogy felül fogom ezt múlni, de ez ellenfél kérdése.

PX: Megelőztél a kérdésemben. Meg akartam kérdezni, hogy ezt felül lehet múlni?!

B.Z.: Szerintem igen, főleg ha sikerül addigra a mostani technikai hibáimat kijavítani. Most egy hosszabb pihenő következik, hisz a sérüléseimnek rendbe kell jönnie, és egy ilyen nagy csata után kell és jár is a pihenő. A nyári hónapok a bokszban is uborkaszezonnak számítanak, ezért úgy érzem, hogy legközelebb szeptember közepén bokszolok majd újra.

PX: Mit szólnál ahhoz ha, a Rubin - Petrányi nehézsúlyú Magyar-bajnoki mérkőzés programjában kellene bokszolnod?


B.Z.: Mint mondtam, nem ismerem Rácz Félix szándékait, de mindenesetre szívesen bokszolnák a klubtársam Rubin Olivér mérkőzése előtt. Én bízom benne, hogy Félix a legjobb úton terel afelé, hogy a legtöbbet tudjam kihozni magamból, és a sportágból is. Nem tudom még, hogy a magyar bajnoki címet fogom e védeni, vagy esetleg kisvilágbajnoki vagy valamilyen nemzetközi címmérkőzéshez jutok, de ez még a jövő zenéje. Nem tudom a lehetőségeket sem, ezeket a kondíciókat csak Rácz Félix tudná megmondani.

PX: Köszönöm szépen az interjút és még egyszer gratulálok, és kívánok mielőbbi gyógyulást és regenerálódást.

B.Z.: Én is köszönöm, a ProfiboX.hu szerkesztőinek és munkatársainak a lehetőséget.