A Szlovákiában született magyar bokszoló Galánta nagy kedvence, igazi boksz-dinasztia sarja, hiszen édesapja a sokszoros Csehszlovák bajnok Kovács Pál, aki pályafutása során beutazta a világot, és számos nagy nemzetközi tornán állhatott dobogón, míg korán visszavonult bátyja is szerzett országos bajnoki címet szlovák színekben.

A 32 éves „Tomi Kid” is pompás adottságú versenyző, aki másfél éve már a profik között, félnehézsúlyban osztja a pofonokat, és igazi „bokszlázban” tartja a galántai embereket. A két héttel ezelötti szombati győzelméről kérdeztük a WBF nemzetközi bajnokát.
- Hogyan értékeled a mérkőzésed Czékus Zoltán ellen?
- Szerintem Czékus nagyon jól felkészült belőlem taktikailag, és nagyon jól tudta, hogy mit kell ellenem csinálni. Csak az erejére számíthatott, ezt ő és edzője is elismerte, mert a gyorsaságommal nem tudott volna mit kezdeni. Én végrehajtottam mindazt, amit Nagy Zolival elterveztünk, amire egyébként is készültünk, de fejben végig ott kellett lennem, hogy megoldjam a feladatot.

- Aktívabb Czékus Zoltánra számítottál?
Úgy készültem, hogy jobban nyitni fog. Nekem az volt a feladatom, és úgy készültem, hogy állandóan zavarni fogom. Azért, hogy ne legyen sok ideje gondolkodni a ringben. Ez okból léptem ki hol az egyik, hol a másik oldalra. Kimozgattam, de végig fent volt a fedezéke, így nehéz volt átütni.



- A szorító mellől úgy tűnt, hogy miközben Czékus igen masszívan védekezett, igyekezett csapdába csalni a köteleknél.
- Ütött ő, de keveset talált. Az első menetben befért egy komoly jobbcsapott, különben nem sokat talált, de a próbálkozásaiban végig benne volt a veszély. Ütöttem ballal, elmozogtam, ismét ütöttem, megint elmozogtam. Az volt a lényeg, hogy az ütés után ne maradjak fix célpont.

- Mutatott valami új dolgot Czékus a küzdelem alatt, amit profiként eddig még nem tapasztaltál?
- Természetesen, hisz ezt megelőzően soha nem küzdöttem hat menetet. Eddig vagy nem töltöttem ringben 1-2 menetnél többet, vagy eleve csak négy menetes meccsről volt szó. Ezen felül Czékus Zoli fizikailag tényleg nagyon erős bokszoló, akit nehéznek bizonyult átütni, és nem adta olcsón a bőrét. A súlykülönbség is kijött a mérkőzésen.

- A hatodik menetre viszont teljesen másképp jöttél ki, szinte önkívületi állapotban, leengedett kézzel bokszoltál!
- Annyira jól éreztem magam, és annyira nem voltam elfáradva, hogy meghajthattam a menetet. Kondim nagyon rendben volt! Rajta viszont éreztem, hogy hullámvölgybe került, s az ütéseiben sem éreztem már akkora erőt, így többet megengedhettem magamnak! Való igaz, hogy leengedtem a kezeimet, de amikor beléptem az ütőtávba, már mindig fent volt a kezem. Éreztem, hogy gyors vagyok, hogy kemények az ütéseim, ezért ritmust váltottam a hatodik menetben.

- Édesapád a Csehszlovák ökölvívás egykori nagy alakja, ezért talán sokakat érdekel, ő hogy értékelte a küzdelmed.
- Apám nem értette a hatodik menetet, de azt mondta, ez így volt kerek. Nem értette, mert magasan vezettem, és biztonságos boksszal is nyugodtan megnyerhettem volna a meccset. A közönségnek bokszoltam, akik majd megbolondultak a látottaktól. Kellett az ilyen befejezés, és ezt az érvet Édesapám is elfogadja.

- Mindent összevetve, milyen tapasztalatokkal gazdagodtál, illetve miben érzed úgy, hogy javítanod kell a következő mérkőzésig?
- Csiszolnom kell a védekezésem, ebben érzem, hogy feltétlen tovább kell fejlődnöm. Kondival nem volt gond, és nem is lesz soha, hiszen napi kettőt edzem - tisztességesen.

- Már korábban megjelent, hogy október 24-én WBF nemzetközi övedet véded Németországban. Mikor kezded a felkészülést?
- Hétfőn már reggel nyolckor Győrben voltam, és elkezdtem a közvetlen felkészülést a mérkőzésre. A csapat nem is értette, hogy miért nem pihenek. Tudod, nekem céljaim vannak: a legjobbak közé szeretnék kerülni…