Gentlemen Fight Club II összefoglaló - videó
Tavaly decemberben középsúlyú torna volt műsoron az első GFC rendezvényen, most cirkálósúlyúakon volt a sor, ám nyolc helyett „csak” négy ökölvívó részvételével. Béres Zoltán, Varga István, Halász Gábor és Bozai Gyula egyaránt esélyes volt a végső győzelemre, vagyis remek csemegének ígérkezett a „Super Four Tournament”. Nos, tényleg nem okoztak csalódást a küzdelmek.
Amikor a négy bunyós felsorakozott, a szervezők kisorsoltak egy nevet, azért, hogy az illető kiválassza az ellenfelét. Béres Zoltánnak kedvezett Fortuna, aki Varga Istvánt hívta ki. Ez a kihívás egyben azt jelentette, hogy a másik ágon Halász Gábor – Bozai Gyula meccset hozott össze a „sors”.
A Béres-Varga párharc első menetében ugyan Varga volt az, aki többet dolgozott, de Béres helyezett el tisztább ütéseket. Ennek ellenére szorosnak látszott az első kör. A másodikban úgy tűnt, Varga átvette az irányítást, azonban ellenfele az utolsó fél percben magára talált. Aztán a folytatásban Béres Zoltán már nem taktikázott többet, nekiugrott riválisának, kemény ütésekkel megkínálva Vargát. Az erdélyi származású ökölvívó padlóra is került a harmadik perc elején, de folytatni tudta a meccset. Az utolsó körben Béres tovább növelte a nyomást, Varga még egyszer padlózott, majd nem sokkal a vége előtt keményen meg is rogyott. Az utóbbit Béres nem használta ki, pedig akár be is fejezhette volna a párharcot. Ennek ellenére Béres joggal örülhetett, hisz 39-35, 40-34 és 40-34 arányban nyert, és bejutott a döntőbe.
A másik ágon Bozai Gyula megpróbált irányítani az első menetben, két perc után több szép találatot jegyzett. A második körben sokáig kiegyenlítettnek látszott a küzdelem, de a végén Halász volt eredményesebb, így az övé lehetett a 10 pont. A meccs második felében Halász dominált, remek találatokat vitt be riválisának, aki viszont nagy szívről tett tanúbizonyságot, hiszen igyekezett minden találatot azonnal megtorolni. A végeredmény többségi döntés, ugyanis az egyik pontozó lapjain 38-38 szerepelt, míg a másik két ítész Halász Gábort nevezte meg nyertesnek 39-37 arányban, aki készülhetett a Béres Zoltán elleni döntőre.
A „Super 4” torna elődöntői után két felhozó mérkőzést rendeztek. A két veretlen nagyváltósúlyú reménység, Sánta Krisztián és Micskó Sándor egymás ellen bizonyíthatott. És bizonyítottak is, nem csak maguknak, hanem a közönségnek is, ugyanis hazai ringben ritkán látható magas színvonalú, hullámzó, izgalmas küzdelmet vívtak. A hajrát Sánta bírta jobban, aki „lőtávolságra” került az idő előtti sikerhez is. A vége viszont döntetlen lett, hisz mindhárom pontozó neve alatt 38-38 állt az összesítőlapon. Sánta és Micskó új rekordja: 3 győzelem – 1 döntlen.
A középsúlyú összecsapást hat menetre tervezték Nagy Lajos Márk és Kubicsek Antal között, ám az nem tartott sokáig. Jó menettel kezdődött a mérkőzés, hiszen az agresszív Nagy remekül ment előre, de Kubicsek kontrái is megfelelőek voltak, s kellőképp fékezték a nyíregyházi reménységet. Aztán a második menetben Nagy egy kemény jobbcsapottal padlóztatta Kubicseket, aki ezt követően már nem tudott sokáig ellenállni a nyomásnak. A menet hajrájában egy testre mért felütéstől Kubicsek Antal ismét meglátogatta a ring vászonborítását, amely Flórián Béla mérkőzésvezetőt a meccs beszüntetésére ösztökélte (TKO). Nagy Lajos Márk új rekordja: 9 mérkőzés – 9 győzelem!
A két főmérkőzés előtt egy felemelő jubileum megünneplésére került sor a szorítóban. 50 éve kezdett ugyanis bíráskodni a gálán időmérőként közreműködő Kaiser Ernő, akit a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke, Dr Csötönyi Sándor, a MÖSZ Hivatásos Tagozatának alelnöke, Győryné Tóth Zsuzsanna, valamint a Szlovák Szövetség részéről Paszterkó László köszöntött.
A „Super 4” döntőjével folytatódott a „Gentlemen Fight Club”, vagyis a Béres Zoltán vs Halász Gábor összecsapással. Mint kiderült, Béres Zoltánból nagyon sokat kivett az elődöntő, így nem sikerült megismételnie az első meccsen bemutatott ökölvívását. Az első menet ugyan még szoros volt, de aztán Halász egyértelműen uralta az összecsapást, s nem volt vita, hogy a 4. menet vége után kit kell kihirdetnie a műsorközlőnek. Halász Gábor nyert a „Super Four” nevű cirkálósúlyú tornát, s az ezzel nyert öv mellé a Magyar-bajnok kihívásának jogát is „megkapta”.
Az elmúlt néhány év leginkább várt összecsapását hozták tető alá a „GFC” gála szervezői, ugyanis Magyarország két legjobb cirkálósúlyú bunyósa, Hubert László „Dupla” és Nagy József „Hóhér” végre egymás ellen bizonyíthatott. Küzdelmük tétje a Magyar-bajnoki korona volt, ami mostanáig „Dupla” derekán feszült.
Nagyszerű küzdelmet hozott a két cirkálósúlyú kiválóság küzdelme, hiszen mindkét oldalról hatalmas pofonokat láthatott a közönség. A második menet közepén Hubert „Hóhér” jobbhorgától padlóra került, de azonnal felállt, s nem sokkal később egy kemény balhoroggal „szállt vissza” a meccsbe. Fej-fej mellett haladtak a versenyzők, felváltva nyerték a meneteket, hol az egyikük, hol a másikuk mutatott többet. A színvonalra sem lehetett panasz, mindkét bokszoló szemmel láthatóan rendesen felkészült, „Hóhér” ökölvívása régen nem volt ennyire összeszedett. A nyolcadik kör után úgy tűnt, hogy a pontozóbírók döntik majd el a meccs kimenetelét, vagyis hogy a felek végigbokszolják majd a tíz menetet. Ám elég volt egy apró hiba, egy apró figyelmetlenség, hogy vége legyen a meccsnek. Ezt az apró hibát csütörtökön „Dupla” követte el, amikor elnézte „Hóhér” fejre felhúzott jobbfelütését, ami elérte az állát. Hubert padlóra került, és bár képes volt felállni, a mérkőzés beszüntetésre került (TKO). Pedig fantasztikus, szoros, kiegyenlített párharcot láthatott a publikum, amit még néhány menetig jó lett volna nézni. Nem véletlen, hogy a küzdelem után mindkét klasszis elismerte a másik teljesítményét.
Mindent összevetve, remek szórakozás volt a „Gentlemen Fight Club” nevű esemény, melyet szép számmal tiszteltek meg ismert közéleti személyiségek is. Reméljük lesz egy folytatás, mondjuk egy pehelysúly-könnyűsúly „környéki” nyolcas tornával, melyet a monokli.com kommentelő olvasói is felvetettek már.
Amikor a négy bunyós felsorakozott, a szervezők kisorsoltak egy nevet, azért, hogy az illető kiválassza az ellenfelét. Béres Zoltánnak kedvezett Fortuna, aki Varga Istvánt hívta ki. Ez a kihívás egyben azt jelentette, hogy a másik ágon Halász Gábor – Bozai Gyula meccset hozott össze a „sors”.
A Béres-Varga párharc első menetében ugyan Varga volt az, aki többet dolgozott, de Béres helyezett el tisztább ütéseket. Ennek ellenére szorosnak látszott az első kör. A másodikban úgy tűnt, Varga átvette az irányítást, azonban ellenfele az utolsó fél percben magára talált. Aztán a folytatásban Béres Zoltán már nem taktikázott többet, nekiugrott riválisának, kemény ütésekkel megkínálva Vargát. Az erdélyi származású ökölvívó padlóra is került a harmadik perc elején, de folytatni tudta a meccset. Az utolsó körben Béres tovább növelte a nyomást, Varga még egyszer padlózott, majd nem sokkal a vége előtt keményen meg is rogyott. Az utóbbit Béres nem használta ki, pedig akár be is fejezhette volna a párharcot. Ennek ellenére Béres joggal örülhetett, hisz 39-35, 40-34 és 40-34 arányban nyert, és bejutott a döntőbe.
A másik ágon Bozai Gyula megpróbált irányítani az első menetben, két perc után több szép találatot jegyzett. A második körben sokáig kiegyenlítettnek látszott a küzdelem, de a végén Halász volt eredményesebb, így az övé lehetett a 10 pont. A meccs második felében Halász dominált, remek találatokat vitt be riválisának, aki viszont nagy szívről tett tanúbizonyságot, hiszen igyekezett minden találatot azonnal megtorolni. A végeredmény többségi döntés, ugyanis az egyik pontozó lapjain 38-38 szerepelt, míg a másik két ítész Halász Gábort nevezte meg nyertesnek 39-37 arányban, aki készülhetett a Béres Zoltán elleni döntőre.
A „Super 4” torna elődöntői után két felhozó mérkőzést rendeztek. A két veretlen nagyváltósúlyú reménység, Sánta Krisztián és Micskó Sándor egymás ellen bizonyíthatott. És bizonyítottak is, nem csak maguknak, hanem a közönségnek is, ugyanis hazai ringben ritkán látható magas színvonalú, hullámzó, izgalmas küzdelmet vívtak. A hajrát Sánta bírta jobban, aki „lőtávolságra” került az idő előtti sikerhez is. A vége viszont döntetlen lett, hisz mindhárom pontozó neve alatt 38-38 állt az összesítőlapon. Sánta és Micskó új rekordja: 3 győzelem – 1 döntlen.
A középsúlyú összecsapást hat menetre tervezték Nagy Lajos Márk és Kubicsek Antal között, ám az nem tartott sokáig. Jó menettel kezdődött a mérkőzés, hiszen az agresszív Nagy remekül ment előre, de Kubicsek kontrái is megfelelőek voltak, s kellőképp fékezték a nyíregyházi reménységet. Aztán a második menetben Nagy egy kemény jobbcsapottal padlóztatta Kubicseket, aki ezt követően már nem tudott sokáig ellenállni a nyomásnak. A menet hajrájában egy testre mért felütéstől Kubicsek Antal ismét meglátogatta a ring vászonborítását, amely Flórián Béla mérkőzésvezetőt a meccs beszüntetésére ösztökélte (TKO). Nagy Lajos Márk új rekordja: 9 mérkőzés – 9 győzelem!
A két főmérkőzés előtt egy felemelő jubileum megünneplésére került sor a szorítóban. 50 éve kezdett ugyanis bíráskodni a gálán időmérőként közreműködő Kaiser Ernő, akit a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke, Dr Csötönyi Sándor, a MÖSZ Hivatásos Tagozatának alelnöke, Győryné Tóth Zsuzsanna, valamint a Szlovák Szövetség részéről Paszterkó László köszöntött.
A „Super 4” döntőjével folytatódott a „Gentlemen Fight Club”, vagyis a Béres Zoltán vs Halász Gábor összecsapással. Mint kiderült, Béres Zoltánból nagyon sokat kivett az elődöntő, így nem sikerült megismételnie az első meccsen bemutatott ökölvívását. Az első menet ugyan még szoros volt, de aztán Halász egyértelműen uralta az összecsapást, s nem volt vita, hogy a 4. menet vége után kit kell kihirdetnie a műsorközlőnek. Halász Gábor nyert a „Super Four” nevű cirkálósúlyú tornát, s az ezzel nyert öv mellé a Magyar-bajnok kihívásának jogát is „megkapta”.
Az elmúlt néhány év leginkább várt összecsapását hozták tető alá a „GFC” gála szervezői, ugyanis Magyarország két legjobb cirkálósúlyú bunyósa, Hubert László „Dupla” és Nagy József „Hóhér” végre egymás ellen bizonyíthatott. Küzdelmük tétje a Magyar-bajnoki korona volt, ami mostanáig „Dupla” derekán feszült.
Nagyszerű küzdelmet hozott a két cirkálósúlyú kiválóság küzdelme, hiszen mindkét oldalról hatalmas pofonokat láthatott a közönség. A második menet közepén Hubert „Hóhér” jobbhorgától padlóra került, de azonnal felállt, s nem sokkal később egy kemény balhoroggal „szállt vissza” a meccsbe. Fej-fej mellett haladtak a versenyzők, felváltva nyerték a meneteket, hol az egyikük, hol a másikuk mutatott többet. A színvonalra sem lehetett panasz, mindkét bokszoló szemmel láthatóan rendesen felkészült, „Hóhér” ökölvívása régen nem volt ennyire összeszedett. A nyolcadik kör után úgy tűnt, hogy a pontozóbírók döntik majd el a meccs kimenetelét, vagyis hogy a felek végigbokszolják majd a tíz menetet. Ám elég volt egy apró hiba, egy apró figyelmetlenség, hogy vége legyen a meccsnek. Ezt az apró hibát csütörtökön „Dupla” követte el, amikor elnézte „Hóhér” fejre felhúzott jobbfelütését, ami elérte az állát. Hubert padlóra került, és bár képes volt felállni, a mérkőzés beszüntetésre került (TKO). Pedig fantasztikus, szoros, kiegyenlített párharcot láthatott a publikum, amit még néhány menetig jó lett volna nézni. Nem véletlen, hogy a küzdelem után mindkét klasszis elismerte a másik teljesítményét.
Mindent összevetve, remek szórakozás volt a „Gentlemen Fight Club” nevű esemény, melyet szép számmal tiszteltek meg ismert közéleti személyiségek is. Reméljük lesz egy folytatás, mondjuk egy pehelysúly-könnyűsúly „környéki” nyolcas tornával, melyet a monokli.com kommentelő olvasói is felvetettek már.
