Toney Holyfield nyomdokaiba szeretne lépni
Toney, 1968. augusztus 24-én született Michigan államban, Ann Arbor nevű városban. Amatőr pályafutását 14 évesen kezdte el és elmondása szerint kezdetben nagy szája és önfejűsége miatt sok verést kapott.
"Nagy volt a szám és mindent önfejűen csináltam, ezért sokszor elvertek. Annyit kaptam a hasamra, hogy egy életre elég volt. Most már sokkal emberibb vagyok, még a saját pólómat is odaadnám valakinek, aki kedves hozzám, de ha provokálnak, akkor meg tudom mutatni a rosszabbik énemet is! Egyet azért tudnotok kell, amikor vertek, soha nem adtam meg magam!"
Első 17 amatőr mérkőzését könnyedén megnyerte, de aztán mégis sportot váltot, visszatért első szerelméhez, az amerikai focihoz.
"A foci volt az első nagy szerelmem. Középiskolában hátvédet játszottam és Jack Tatum volt a kedvenc játékosom, mert kemény ütő volt. A michigani egyetem ösztöndíjat ajánlott fel azért, hogy a csapatukban játszak, de tudják, én nem vagyok csapatjátékos, szóval inkább visszamentem boxolni. Nem szakítottam teljesen a focival, most a John Madden a kedvenc videójátékom és 3 éve veretlen vagyok benne."
1987-ben, a középiskola elvégzése után 92 kg-mal kezdett el újra boxolni. Első profi boxmérkőzését 1988-ban vívta 72.5 kg-mal, tehát néhány hónap boxedzés után majdnem 20 kg-ot fogyott! Első ellenfelét, Stephen Lee-t TKO-val győzte le a 3. menetben. Az elején Toney sorjában nyerte a mérkőzéseket, de a 21. mérkőzésen csak döntetlent tudott elérni Sanderline Williams ellen. Néhány további felhozó mérkőzés után jött a nagy lehetőség: egy világbajnoki címmérkőzés az IBF középsúlyú világbajnoki címért, az addig veretlen Michael Nunn ellen. A mérkőzésre 1991. május 10-én került sor Davenportban, és egy kemény mérkőzésen Toney nyert TKO-val a 11. menetben. Az IBF középsúlyú világbajnoki címét hatszor védte meg, majd feljebb lépett egy súlycsoportot és 1993. február 13-án Iran Barkley legyőzésével (TKO10) megszerezte az IBF nagyközépsúlyú világbajnoki címét. 1994. végéig elérte azt, hogy 46 mérkőzést vívott vereség nélkül és felkerült a súlycsoporttól független (pound-for-pound) listák élére.
Ekkor következett a Roy Jones elleni mérkőzés az IBF nagyközépsúlyú világbajnoki címért. Toney simán kikapott pontozással (119-108, 118-109, 117-111) úgy, hogy a 3. menetben még padlóra is került. Aztán jött Montell Griffin, az IBF interkontinetális címért, félnehézsúlyban. Toney tőle is kikapott pontozással, 12 menetben. A következő ellenfelei a közepes kategóriába tartoztak, de még így is megszerezte a WBU világbajnoki címét, amit csak 1996. december 6-ig tudott megtartani, mert akkor következett a Montell Griffin elleni meccs visszavágója, amit ismét elveszített. Ezútán Toney felment a cirkálósúlyba, de 1997-ben ismét vereséget szenvedett Drake Thadzi ellen, az IBO világbajnoki címért.
"Abban az időben hiányzott belőlem a motíváció. A Barkley elleni meccs után soha nem tudtam jó formába kerülni, nem edzettem rendesen és éreztem, hogy változásra van szükségem."
2002-ben következett be a nagy változás Toney karrierjében, amikor a híres Dan Goossen-hez szerződött. Dan Goossen arról volt híres, hogy képes volt boxolóinak nagy mérkőzéseket összehozni, de boxolói ritkán okoztak nagy meglepetést. Ilyen volt például a nehézsúlyú David Tua is, akit sikerült Lennox Lewis-szal is összehozni. Az eredmény ismert: Tua viszonylag simán kikapott pontozással, 12 menteben. Talán éppen ezért szerződött Gossen-hez és mint látni fogjuk, Toney esetében éppen az ellenkezője történt.
Első mérkőzése Goossen Tutor Promotion színeiben Jason Robinson ellen volt, az IBF kihívói pozíciójáért. Toney KO-val nyert a 7. menetben. 2003. márciusában következett a Vasilij Jirov elleni mérkőzése az IBF világbajnoki címért. A mérkőzés nagyon izgalmas volt és végül Toney pontozással nyert úgy, hogy a 12. menetben még padlóra is küldte a világbajnokot.
"Az elmúlt 7 évben egy nulla voltam, most végre sikerült legyőznöm egy nagy ellenfelet egy nagy mérkőzésen. Büszke vagyok a teljesítményemre!"
A következő mérkőzésen Evander Holyfield ellen fog boxolni. Igazából mindkét boxoló egy másik ellenfelet szeretett volna: Holyfield Roy Jones ellen, Toney pedig Bernard Hopkins ellen mérkőzött volna, azonban Don King keresztülhúzta számításaikat és lehetetlenné tette a szerződések megkötését.
"Csak egy őrült nem venné komolyan Holyfieldet. Az emberek azt mondják, hogy öreg és megviselt, de én azt mondom, megnézném, hogy a rossz nyelvűek meg tudnák-e verni őt. Ez egy véresen kemény mérkőzés lesz, de én le tudom győzni Holyfieldet. Nem lesz könnyű, de meg tudom csinálni."
A két boxoló között sok párhuzam vonható: mindketten alacsonyabb súlycsoportokból érkeztek a nehézsúlyba, mindketten világbajnokok voltak cirkálósúlyban és mindketten a technikás boxolók kategóriájába tartoznak.
Toney számára a Holyfield elleni mérkőzés a belépőjegy a királyi kategóriába - a nehézsúly elitjébe. Amennyiben győz, akkor könnyen elképzelhető, hogy hamarosan a nehézsúlyú világbajnoki címért is küzdhetne, annak elhódításával pedig beírhatná nevét a boxlegendák sorába.
"Nagy volt a szám és mindent önfejűen csináltam, ezért sokszor elvertek. Annyit kaptam a hasamra, hogy egy életre elég volt. Most már sokkal emberibb vagyok, még a saját pólómat is odaadnám valakinek, aki kedves hozzám, de ha provokálnak, akkor meg tudom mutatni a rosszabbik énemet is! Egyet azért tudnotok kell, amikor vertek, soha nem adtam meg magam!"
Első 17 amatőr mérkőzését könnyedén megnyerte, de aztán mégis sportot váltot, visszatért első szerelméhez, az amerikai focihoz.
"A foci volt az első nagy szerelmem. Középiskolában hátvédet játszottam és Jack Tatum volt a kedvenc játékosom, mert kemény ütő volt. A michigani egyetem ösztöndíjat ajánlott fel azért, hogy a csapatukban játszak, de tudják, én nem vagyok csapatjátékos, szóval inkább visszamentem boxolni. Nem szakítottam teljesen a focival, most a John Madden a kedvenc videójátékom és 3 éve veretlen vagyok benne."
1987-ben, a középiskola elvégzése után 92 kg-mal kezdett el újra boxolni. Első profi boxmérkőzését 1988-ban vívta 72.5 kg-mal, tehát néhány hónap boxedzés után majdnem 20 kg-ot fogyott! Első ellenfelét, Stephen Lee-t TKO-val győzte le a 3. menetben. Az elején Toney sorjában nyerte a mérkőzéseket, de a 21. mérkőzésen csak döntetlent tudott elérni Sanderline Williams ellen. Néhány további felhozó mérkőzés után jött a nagy lehetőség: egy világbajnoki címmérkőzés az IBF középsúlyú világbajnoki címért, az addig veretlen Michael Nunn ellen. A mérkőzésre 1991. május 10-én került sor Davenportban, és egy kemény mérkőzésen Toney nyert TKO-val a 11. menetben. Az IBF középsúlyú világbajnoki címét hatszor védte meg, majd feljebb lépett egy súlycsoportot és 1993. február 13-án Iran Barkley legyőzésével (TKO10) megszerezte az IBF nagyközépsúlyú világbajnoki címét. 1994. végéig elérte azt, hogy 46 mérkőzést vívott vereség nélkül és felkerült a súlycsoporttól független (pound-for-pound) listák élére.
Ekkor következett a Roy Jones elleni mérkőzés az IBF nagyközépsúlyú világbajnoki címért. Toney simán kikapott pontozással (119-108, 118-109, 117-111) úgy, hogy a 3. menetben még padlóra is került. Aztán jött Montell Griffin, az IBF interkontinetális címért, félnehézsúlyban. Toney tőle is kikapott pontozással, 12 menetben. A következő ellenfelei a közepes kategóriába tartoztak, de még így is megszerezte a WBU világbajnoki címét, amit csak 1996. december 6-ig tudott megtartani, mert akkor következett a Montell Griffin elleni meccs visszavágója, amit ismét elveszített. Ezútán Toney felment a cirkálósúlyba, de 1997-ben ismét vereséget szenvedett Drake Thadzi ellen, az IBO világbajnoki címért.
"Abban az időben hiányzott belőlem a motíváció. A Barkley elleni meccs után soha nem tudtam jó formába kerülni, nem edzettem rendesen és éreztem, hogy változásra van szükségem."
2002-ben következett be a nagy változás Toney karrierjében, amikor a híres Dan Goossen-hez szerződött. Dan Goossen arról volt híres, hogy képes volt boxolóinak nagy mérkőzéseket összehozni, de boxolói ritkán okoztak nagy meglepetést. Ilyen volt például a nehézsúlyú David Tua is, akit sikerült Lennox Lewis-szal is összehozni. Az eredmény ismert: Tua viszonylag simán kikapott pontozással, 12 menteben. Talán éppen ezért szerződött Gossen-hez és mint látni fogjuk, Toney esetében éppen az ellenkezője történt.
Első mérkőzése Goossen Tutor Promotion színeiben Jason Robinson ellen volt, az IBF kihívói pozíciójáért. Toney KO-val nyert a 7. menetben. 2003. márciusában következett a Vasilij Jirov elleni mérkőzése az IBF világbajnoki címért. A mérkőzés nagyon izgalmas volt és végül Toney pontozással nyert úgy, hogy a 12. menetben még padlóra is küldte a világbajnokot.
"Az elmúlt 7 évben egy nulla voltam, most végre sikerült legyőznöm egy nagy ellenfelet egy nagy mérkőzésen. Büszke vagyok a teljesítményemre!"
A következő mérkőzésen Evander Holyfield ellen fog boxolni. Igazából mindkét boxoló egy másik ellenfelet szeretett volna: Holyfield Roy Jones ellen, Toney pedig Bernard Hopkins ellen mérkőzött volna, azonban Don King keresztülhúzta számításaikat és lehetetlenné tette a szerződések megkötését.
"Csak egy őrült nem venné komolyan Holyfieldet. Az emberek azt mondják, hogy öreg és megviselt, de én azt mondom, megnézném, hogy a rossz nyelvűek meg tudnák-e verni őt. Ez egy véresen kemény mérkőzés lesz, de én le tudom győzni Holyfieldet. Nem lesz könnyű, de meg tudom csinálni."
A két boxoló között sok párhuzam vonható: mindketten alacsonyabb súlycsoportokból érkeztek a nehézsúlyba, mindketten világbajnokok voltak cirkálósúlyban és mindketten a technikás boxolók kategóriájába tartoznak.
Toney számára a Holyfield elleni mérkőzés a belépőjegy a királyi kategóriába - a nehézsúly elitjébe. Amennyiben győz, akkor könnyen elképzelhető, hogy hamarosan a nehézsúlyú világbajnoki címért is küzdhetne, annak elhódításával pedig beírhatná nevét a boxlegendák sorába.
