"Sugar Shane Mosley!"
A boksz rajongók számára már hosszú ideje ismerősen cseng Shane Mosley neve. A "Sugar" nevet méltón viselő bokszoló Kalifornia állam Zynwood városában látta meg a napvilágot 1971. szeptemberében.
Shane Mosley a kor egyik legjobban képzett bokszolója. Technikai tudása egyszerűen lenyűgöző. Gyorsasága, és kitartása, és nem utolsó sorban erőnléte, a legnagyobbak felé emeli. Hihetetlen reflexei vannak, reakció ideje pedig elképesztő. Jellemző rá, hogy nem hagyja kezdeményezni ellenfelét, nem megy bele a szokásos első menetes puhatolózásba. Az első másodpercben ráront ellenfelére, és lélegzetvételnyi szünetet sem enged senkinek, amíg döntésre nem viszi a dolgot.
Mosley stílusát a "power boxing" név fémjelzi, amit édesapja Jack Mosley ragasztott rá: hihetetlen kondíció, óriási ütésmennyiség és alkalmazkodás az ellenfél stílusához. A "Sugar" jelző gyökerei gyerek korára nyúlnak vissza. Amikor az egyik edzésen belépett a terembe "Sugar" Ray Robinson és megkérdezte az éppen a boksz alapjait tanulgató újoncoktól: ki az, aki méltó lenne a "Sugar" névre? Egyetlen kéz lendült a magasba, nyilván kitalálták, hogy kié.
A 9 éves korától bokszoló Mosley azonnal megnyerte az USA Körzeti és Területi Bajnokságot, majd ugyanabban az évben a "Golden Gloves" Körzeti és Területi Bajnokságot is. 15 éves korára pedig elnyerte első "Ifjúsági Nemzeti Címét"; és 17 évesen már olyan bokszolókkal küzdött, mint Paul Gonzales, Julio Cesar Chavez vagy Genaro Hernandez és Hector Lopez. A tehetséges bokszolót a sportrajongók csupán "éjszakai szenzáció"-ként emlegetik.
Az amatőr szerepből kilépő Mosley sztársághoz vezető útját édesapja egyengeti, aki egyben edzője és menedzsere is. Shane sikerének titka valószínűleg két tényező: egyrészt az azonnali támadás számtalan ütéssel, másrészt az ellenfele hirtelen stílusváltásához való alkalmazkodás. Mosley 1993. február 11-én debütált, amikor is a kaliforniai bajnokot Greg Puente–t ütötte ki az 5. menetben. A bokszvilág azonban csupán később figyelt fel rá, miután Cedric Kushner Promotions-hoz szerződött. Kiütést kiütés követett – 12 menetben diadalmaskodott a Nemzetközi Bokszszövetség pehelysúlyú bajnoka, Phillip Holiday felett, majd a 11. menetben Manuel Gomez-t ütötte ki.
Az HBO szakkommentátora, a világbajnok Roy Jones Jr. így nyilatkozott Mosley-ról, miután John Molina-t is kiütötte: "Ő a történelem legjobb pehelysúlyú bokszolója, Robert Duran után." Az 1998-as esztendőben "Sugar" öt alkalommal – KO-val – védte meg címét; mindezek után az Amerikai Boksz Írók Társasága az "Év Harcosa" névvel illette, sőt édesapját az "Év Edzője" címmel tüntette ki. Mosley-t 1999-ben már mindenki a pehelysúly királyaként emlegette.
Mivel már nem maradt ellenfele kénytelen volt két divízióval feljebb lépni, és így a váltósúlyú mezőnyben kezdett versenyezni. A hitetlenkedők ugyan úgy vélték, hogy túlságosan alacsony és nem elég gyors illetve erős ehhez a mezőnyhöz. Mosley rácáfolt a rossz kritikákra, amikor a 10. menetben kiütötte első váltósúlyú ellenfelét, Wilfredo Rivera-t.(TKO10).
A legmegfelelőbb ellenfélnek De La Hoya tűnt, aki ismert volt, egy közönség kedvenc, és nem utolsó sorban kitűnő bokszoló. Oscar De La Hoya-val még amatőr korában találkozott először, és pontozással verte. Ekkoriban Hoya a WBC váltósúlyú címét viselte. Összejött a találkozó és Mosley egy iszonyúan pörgős meccsen, 12. menetben meggyőző fölénnyel, pontozással győzött.
Egy évvel később a Madison Square Garden’s Theatre-ben találkozott a "vasakaratú" Antonio Diaz-zal, akit a 6. menetben győzött le. A 2001-es esztendőben az ausztrál Shannan Taylor-t győzte le, s ez által számos "Pound for Pound" lista élére ugrott.
Két címmérkőzésen védte meg övét, majd jött a nagy "visszavágó" 2002 januárban, Vernon Forrest ellen. (Amatőrként egyszer találkoztak és pontozással Forrest nyert, így volt egy kis elszámolni valójuk.) Mindenki Shane-t tartotta esélyesebbnek, de már a második menetben padlóra került. Forrest nagyon taktikusan kihasználva előnyeit, nem hagyta érvényesülni Mosley-t. Mosley egész pályafutása során először, ezen a találkozón került a padlóra. Most egy újabb visszavágó előtt áll a két öklöző, a mérkőzést július 20.-án láthatják. Itt nem más lesz a tét, minthogy sikerül-e Mosley-nak visszatérnie a csúcsra. Mert ha veszít, könnyen lehet, hogy a "Sugar" jelzőt nem mindenki látja majd szívesen a neve előtt.
Shane Mosley a kor egyik legjobban képzett bokszolója. Technikai tudása egyszerűen lenyűgöző. Gyorsasága, és kitartása, és nem utolsó sorban erőnléte, a legnagyobbak felé emeli. Hihetetlen reflexei vannak, reakció ideje pedig elképesztő. Jellemző rá, hogy nem hagyja kezdeményezni ellenfelét, nem megy bele a szokásos első menetes puhatolózásba. Az első másodpercben ráront ellenfelére, és lélegzetvételnyi szünetet sem enged senkinek, amíg döntésre nem viszi a dolgot.
Mosley stílusát a "power boxing" név fémjelzi, amit édesapja Jack Mosley ragasztott rá: hihetetlen kondíció, óriási ütésmennyiség és alkalmazkodás az ellenfél stílusához. A "Sugar" jelző gyökerei gyerek korára nyúlnak vissza. Amikor az egyik edzésen belépett a terembe "Sugar" Ray Robinson és megkérdezte az éppen a boksz alapjait tanulgató újoncoktól: ki az, aki méltó lenne a "Sugar" névre? Egyetlen kéz lendült a magasba, nyilván kitalálták, hogy kié.
A 9 éves korától bokszoló Mosley azonnal megnyerte az USA Körzeti és Területi Bajnokságot, majd ugyanabban az évben a "Golden Gloves" Körzeti és Területi Bajnokságot is. 15 éves korára pedig elnyerte első "Ifjúsági Nemzeti Címét"; és 17 évesen már olyan bokszolókkal küzdött, mint Paul Gonzales, Julio Cesar Chavez vagy Genaro Hernandez és Hector Lopez. A tehetséges bokszolót a sportrajongók csupán "éjszakai szenzáció"-ként emlegetik.
Az amatőr szerepből kilépő Mosley sztársághoz vezető útját édesapja egyengeti, aki egyben edzője és menedzsere is. Shane sikerének titka valószínűleg két tényező: egyrészt az azonnali támadás számtalan ütéssel, másrészt az ellenfele hirtelen stílusváltásához való alkalmazkodás. Mosley 1993. február 11-én debütált, amikor is a kaliforniai bajnokot Greg Puente–t ütötte ki az 5. menetben. A bokszvilág azonban csupán később figyelt fel rá, miután Cedric Kushner Promotions-hoz szerződött. Kiütést kiütés követett – 12 menetben diadalmaskodott a Nemzetközi Bokszszövetség pehelysúlyú bajnoka, Phillip Holiday felett, majd a 11. menetben Manuel Gomez-t ütötte ki.
Az HBO szakkommentátora, a világbajnok Roy Jones Jr. így nyilatkozott Mosley-ról, miután John Molina-t is kiütötte: "Ő a történelem legjobb pehelysúlyú bokszolója, Robert Duran után." Az 1998-as esztendőben "Sugar" öt alkalommal – KO-val – védte meg címét; mindezek után az Amerikai Boksz Írók Társasága az "Év Harcosa" névvel illette, sőt édesapját az "Év Edzője" címmel tüntette ki. Mosley-t 1999-ben már mindenki a pehelysúly királyaként emlegette.
Mivel már nem maradt ellenfele kénytelen volt két divízióval feljebb lépni, és így a váltósúlyú mezőnyben kezdett versenyezni. A hitetlenkedők ugyan úgy vélték, hogy túlságosan alacsony és nem elég gyors illetve erős ehhez a mezőnyhöz. Mosley rácáfolt a rossz kritikákra, amikor a 10. menetben kiütötte első váltósúlyú ellenfelét, Wilfredo Rivera-t.(TKO10).
A legmegfelelőbb ellenfélnek De La Hoya tűnt, aki ismert volt, egy közönség kedvenc, és nem utolsó sorban kitűnő bokszoló. Oscar De La Hoya-val még amatőr korában találkozott először, és pontozással verte. Ekkoriban Hoya a WBC váltósúlyú címét viselte. Összejött a találkozó és Mosley egy iszonyúan pörgős meccsen, 12. menetben meggyőző fölénnyel, pontozással győzött.
Egy évvel később a Madison Square Garden’s Theatre-ben találkozott a "vasakaratú" Antonio Diaz-zal, akit a 6. menetben győzött le. A 2001-es esztendőben az ausztrál Shannan Taylor-t győzte le, s ez által számos "Pound for Pound" lista élére ugrott.
Két címmérkőzésen védte meg övét, majd jött a nagy "visszavágó" 2002 januárban, Vernon Forrest ellen. (Amatőrként egyszer találkoztak és pontozással Forrest nyert, így volt egy kis elszámolni valójuk.) Mindenki Shane-t tartotta esélyesebbnek, de már a második menetben padlóra került. Forrest nagyon taktikusan kihasználva előnyeit, nem hagyta érvényesülni Mosley-t. Mosley egész pályafutása során először, ezen a találkozón került a padlóra. Most egy újabb visszavágó előtt áll a két öklöző, a mérkőzést július 20.-án láthatják. Itt nem más lesz a tét, minthogy sikerül-e Mosley-nak visszatérnie a csúcsra. Mert ha veszít, könnyen lehet, hogy a "Sugar" jelzőt nem mindenki látja majd szívesen a neve előtt.
