Lennox Lewis
Lennox Claudius Lewis 1965. szeptember 2-án született London West Ham negyedében. "Már születésétől fogva tele volt energiával" - mondta az anyja, Violet Lewis. 12 évesen családjával együtt Kanadába költözött, ahol 95-9-es (52 KO) amatőr mérleget produkált edzője, Arnie Boehm irányítása alatt. Az 1983-as junior világbajnokságon, Dominikán aranyérmet nyert, és 1988-ban megkoronázta amatőr pályafutását, amikor kanadai színekben, Szöulban a szupernehézsúlyú olimpiai döntőben kiütötte a későbbi vitathatatlan nehézsúlyú bajnokot, Riddick Bowe-t.
1989. június 27-én Lewis bemutatkozott a profik között: Al Malcolmmal két menet alatt végzett. Ezután zsinórban 20 győzelmet aratott, 17-et KO-val. Az áldozatai közül 10 nem élt túl 3 menetet sem. 1990-ben megszerezte az EBU övet Jean Chanet legyőzésével, amit 1992-ben a Brit Nemzetközösségi cím elhódítása követett.
Veretlenül, 21-0-s mérleggel kihívta a félelmetes Donovan "Razor" Ruddockot 1992 Halloweenjén. A meccs győztese valószínűleg kötelek közé léphetett volna az Evander Holyfield - Riddick Bowe meccs győztesével egy nehézsúlyú eliminációs torna keretében, amibe mind a négy boxoló beleegyezett. A szakértők által esélytelennek tartott Lennox sokkolta a boxvilágot, amikor Ruddockra megsemmisítő vereséget mért. Egy jobbcsapottal már az első menetben padlóra küldte Ruddockot. A második menetet Lennox egy félelmetes balhorog/jobbegyenes kombinációval kezdte, ami ismét megrendítette "Razort". Több jobbcsapottal még kétszer padlóra küldte Ruddockot a menetben, ami után a mérkőzésvezető kihirdette Lewis győzelmét. (TKO 2) Úgy tűnt, Lewis lehetőséget kap, hogy ringbe lépjen a vitathatatlan bajnoki címért.
Ehelyett Bowe, miután legyőzte Holyfieldet 1992. november 13-án, megszerezve a vitathatatlan nehézsúlyú bajnoki címet, megtagadta, hogy kiálljon Lewis ellen. A WBC erre megfosztotta a címétől Bowe-ot, Lewist nevezve meg az új bajnokának, így eleget téve a brit boxrajongók régi vágyának, hogy ismét legyen nehézsúlyú világbajnokuk.
Ezután Lewis sikerrel védte meg címét háromszor, legyőzve Tony Tuckert (UD 12), Frank Brunot (TKO 7), és Phil Jacksont (TKO 8).
1994 szeptember 24-én Lewis elszenvedte első vereségét profiként Oliver McCall ellen. A WBC első számú kihívója egy óriási jobbegyenessel padlóra küldte Lewist a második menetben, aki felállt, de a bíró nem engedte tovább a mérkőzést. A szakértők nagy része egy szerencsés ütésnek tulajdonította a vereséget, sokan még azt is vitatták, hogy a mérkőzést le kellett volna állítani.
Lewis 1995. május 13-án tért vissza a ringbe, Lionel Butlert verve meg (TKO 5). Néhány másodperccel az ötödik menet kezdete után egy jobbos után Butler padlót fogott. Ezt még túlélte, de egy újabb jobbcsapott után a kötelek közé esett, ahol újabb két jobbkezest szedett be, és a padlóra rogyott. A mérkőzésvezető ekkor véget vetett a meccsnek.
A meccs utáni sajtótájékoztatón a WBC elnök Jose Sulaiman biztosította Lewist, hogy ringbe léphet az Oliver McCall - Frank Bruno meccs győztesével. Az ünneplés azonban ismét korainak bizonyult, mivel Lewis az ígéret ellenére sem kapott lehetőséget, helyette inkább Mike Tysont választották.
Lewis ellek ellenére rendületlenül dolgozott tovább, hogy biztosítsa magának a címmeccset. Megsemmisítő vereséget mért először Justin Fortune-ra (TKO 4), majd négyszer küldte padlóra Tommy Morrisont egy brutális KO előtt (TKO 6). A Morrison elleni meggyőző teljesítmény után Lewis a nehézsúly egyik legkeményebb öklözőjével küzdött meg: Ray Mercerrel.
1996 Május 10.-én Lewis nehezen ugyan, de legyőzte Mercert 16,000 néző előtt a Madison Square Gardenben (MD 10). Az amerikai nem tudott mit kezdeni Lewis jabjeivel és jobbegyeneseivel. A boxrajongók és szakértők rájöttek: Lewis készen áll világbajnoki címének visszahódítására.
Mialatt Lewis Fortune-nal, Morrisonnal és Mercerrel küzdött, a menedzsmentje 45 millió dollárt ajánlott Tysonnak, hogy Lewis ellen védje meg a WBC címét. Tyson ezt elutasította. Egy bírósági döntés azonban kötelezte Tysont a mérkőzésre, aki erre lemondott a címről, utat nyitva Lewis számára, hogy bosszút állhasson Oliver McCallon a betöltetlen címért folyó meccsen.
1997. február 7-én Lewis nemcsak a világbajnoki címért szállt ringbe, hanem azért is, hogy a rekordján esett addigi egyetlen foltot kitörölje. A boxtörténelem eddigi talán legbizarrabb meccsén McCall végig zokogva nem volt hajlandó küzdeni, mire kihirdették Lewis győzelmét (TKO 5).
1997. július 12-én Lewis megvédte WBC címét Henry Akinwande legyőzésével (DQ 5). A kezdő gongszótól kezdve Akinwande megállás nélkül birkózott, hogy megpróbálja semlegesíteni a Lewis által gyakorolt nyomást. Mills Lane vezetőbíró többször figyelmeztette Akinwandét, még egy pontot is levont tőle, de ez sem használt. Ekkor a bíró leléptette Akinwandét.
Akinwande legyőzése után Lewis kivégezte Andrew Golotát élete egyik legjobb teljesítményét nyújtva 1997. október 4.-én (TKO 1). Lewis már az első menet közepén padlóra küldte Golotát egy sorozat jobbegyenessel. Golota még fel tudott tápászkodni, de védekezésképtelen volt, ezért Joe Cortez beszüntette a meccset.
1998. március 28-án egy meccsen, amit jelöltek az év meccsének is, Lewis Shannon Briggs legyőzésével harmadszorra is megvédte címét, és megszerezve a "linear champion" címet is. Annak ellenére, hogy az első menetben megrendült, Lewis a harmadik menettől kezdve lerohanta Briggset, végül az ötödik menetben kihirdették a győzelmét (TKO 5).
Hat hónappal később, szeptember 26-án, Lewis eleget tett a kötelező címvédésnek Zeljko Mavrovic legyőzésével (W 12). Lewis dominált a meccsen az ütésálló, pocakos horvát ellen, akinek arcán a meccs végére több duzzanat és vágás keletkezett Lewis munkájának eredményeképpen.
1999. március 13-án Lewis felülkerekedett a WBA/IBF bajnok Evander Holyfielden is, de a pontozók megfosztották a győzelemtől, ezzel pedig a vitathatatlan nehézsúlyú bajnoki címtől is, amikor döntetlent hirdettek ki (D 12). Lewis a jab-jeit és a jobbcsapottjait használva végig uralta a meccset, és a "Boksz Mekkájában" ülő 20,000 néző is Lewist látta jobbnak. De a helyszínen lévők és a több mint egymillió pay-per-view előfizető döbbenetére a pontozók döntetlenre hozták ki a meccset.
A döntés okozta felháborodás miatt a két öklöző ismét ringbe lépett egymás ellen 1999. november 13-án. Lewis ekkor is jobbnak bizonyult, és ezúttal a pontozók is így látták: egyhangú pontozással megszerezte Evander Holyfield WBA és IBF öveit, és a vitathatatlan nehézsúlyú bajnoki címet.
2000. januárjában Lewis aláírta szerződését, melynek értelmében címét a NABF bajnok Michael Grant ellen védi meg. Azonban egy, a Don King Productions által indított per miatt a WBA április 12-én bejelentette, hogy nem fogadja el címvédésnek a meccset. Ha Lewis mégis kötelek közé lép Grant ellen, akkor le kell mondania az övről. Lewis nem akarta lemondani a 29-ére tervezett Grant elleni meccset, ezért inkább lemondott a WBA címről. Lewis esélyt sem hagyott az addig veretlen kihívónak. A 201 cm-es óriást négyszer küldte padlóra két menet alatt, megvédve ezzel vitathatatlan bajnoki címét. Lewis újabb félelmetes teljesítménye megerősítette azt a véleményt, hogy ő "a legjobb nehézsúlyú a bolygón."
Három hónappal később, 2000. július 15-én Lewis kivégezte a "Fehér Bölényt", Frans Bothát egy három ütésből álló kombinációval a második menet végén. Az ütésektől Botha felemelkedett a padlóról, majd a kötelek közé esett, majdnem a ring melletti nézők ölében kötve ki (TKO 2). Ez volt zsinórban a 13. győzelme.
2000. november 11-én Lewis leiskolázta az első számú kihívó David Tuát, harmadszorra védve meg világbajnoki címét. Lewis balegyeneseinek és jobbcsapottjainak 'hála', a mérkőzés végére Tua mindkét szeme bedagadt és az orra is vérzett. A pontozók 119-109, 118-110 és 117-111 arányban látták jobbnak Lennoxot.
2001. április 21-én Dél-Afrika tanúja volt, ahogy a felkészületlen Lewis áldozatul esett egy újabb szerencsés ütésnek (L KO 5). Egy jobbegyenes Hasim Rahmantól az ötödik menet végén a padlóra küldte Lewist, akit kiszámoltak.
A visszavágóra ugyanezen év november 17-én került sor. Lewis briliáns teljesítményt nyújtva a negyedik menetben egy brutális KO-val vetett véget Hasim 'Has-Been' Rahman pünkösdi királyságának. A New York Post sportriportere így írta le a kiütést: "Az ütés erejétől Rahman a padlóra zuhant. A feje akkorát koppant, hogy még a közönség őrjöngése mellett is tisztán lehetett hallani." Rahman megpróbált felkelni, de újra a kötelek közé esett, mire Joe Cortez véget vetett a mérkőzésnek (KO 4).
2002. június 8-án került sor karrierjének egyik leginkább várt találkozójára a legendás Mike Tyson ellen. A Memphisi Pyramid Arenában Lewis súlyos, megsemmisítő KO-vereséget mért Tysonra, kétséget sem hagyva afelől, hogy ki a legjobb nehézsúlyú a világon (KO 8).
Több, mint egy év kihagyás után a 37 éves Lewis 2003. június 21-én a WBC első számú kihívója, Vitali Klitschko ellen tért vissza. Klitschko fantasztikus teljesítményt nyújtva lerohanta az álmosan kezdő, kondíciós problémákkal küszködő bajnokot, többször megrendítve Lewist az első két menetben. A meccset eldöntő ütést mégis Lewis vitte be: a harmadik menetben egy jobbegyenest követően súlyosan megsérült a kihívó bal szemöldöke. A meccs ezután kiegyenlítettebb lett, a hatodik menetben már Lewis rendítette meg az ukrán óriást felütéseivel. Azt, hogy mi lett volna a végeredmény, nem tudjuk meg, mert Klitschko sérüléseinek súlyosbodása miatt az orvos tanácsára a mérkőzésvezető a hatodik menet után véget vetett a találkozónak (TKO 6). Ekkor erős kezdésének köszönhetően mindhárom pontozónál az ukrán kihívó vezetett.
Az utolsó meccse kérdéseket vetett fel Lewis karrierjének folytatásával kapcsolatban. Szeptemberben már a 38. életévét fogja betölteni, sokak szerint itt az ideje a visszavonulásának. Mások szerint csak félvállról vette az ellenfelét, ami már kétszer a vesztét okozta.
Akármit is hoz a jövő, Lennox Lewis ott van minden idők legjobb nehézsúlyúi között. Balegyenesei szinte fogalommá váltak a szakmában. Végletekig taktikus stílusa, az ellenfelekhez való alkalmazkodása miatt sok kritikát kapott, mondván, hogy nem elég látványosan küzd, pedig ezek hozták meg számára a sikert. Háromszoros világbajnok, ő a linear és vitathatatlan nehézsúlyú világbajnok. A "brit oroszlán" már beírta magát a boxtörténelembe.
1989. június 27-én Lewis bemutatkozott a profik között: Al Malcolmmal két menet alatt végzett. Ezután zsinórban 20 győzelmet aratott, 17-et KO-val. Az áldozatai közül 10 nem élt túl 3 menetet sem. 1990-ben megszerezte az EBU övet Jean Chanet legyőzésével, amit 1992-ben a Brit Nemzetközösségi cím elhódítása követett.
Veretlenül, 21-0-s mérleggel kihívta a félelmetes Donovan "Razor" Ruddockot 1992 Halloweenjén. A meccs győztese valószínűleg kötelek közé léphetett volna az Evander Holyfield - Riddick Bowe meccs győztesével egy nehézsúlyú eliminációs torna keretében, amibe mind a négy boxoló beleegyezett. A szakértők által esélytelennek tartott Lennox sokkolta a boxvilágot, amikor Ruddockra megsemmisítő vereséget mért. Egy jobbcsapottal már az első menetben padlóra küldte Ruddockot. A második menetet Lennox egy félelmetes balhorog/jobbegyenes kombinációval kezdte, ami ismét megrendítette "Razort". Több jobbcsapottal még kétszer padlóra küldte Ruddockot a menetben, ami után a mérkőzésvezető kihirdette Lewis győzelmét. (TKO 2) Úgy tűnt, Lewis lehetőséget kap, hogy ringbe lépjen a vitathatatlan bajnoki címért.
Ehelyett Bowe, miután legyőzte Holyfieldet 1992. november 13-án, megszerezve a vitathatatlan nehézsúlyú bajnoki címet, megtagadta, hogy kiálljon Lewis ellen. A WBC erre megfosztotta a címétől Bowe-ot, Lewist nevezve meg az új bajnokának, így eleget téve a brit boxrajongók régi vágyának, hogy ismét legyen nehézsúlyú világbajnokuk.
Ezután Lewis sikerrel védte meg címét háromszor, legyőzve Tony Tuckert (UD 12), Frank Brunot (TKO 7), és Phil Jacksont (TKO 8).
1994 szeptember 24-én Lewis elszenvedte első vereségét profiként Oliver McCall ellen. A WBC első számú kihívója egy óriási jobbegyenessel padlóra küldte Lewist a második menetben, aki felállt, de a bíró nem engedte tovább a mérkőzést. A szakértők nagy része egy szerencsés ütésnek tulajdonította a vereséget, sokan még azt is vitatták, hogy a mérkőzést le kellett volna állítani.
Lewis 1995. május 13-án tért vissza a ringbe, Lionel Butlert verve meg (TKO 5). Néhány másodperccel az ötödik menet kezdete után egy jobbos után Butler padlót fogott. Ezt még túlélte, de egy újabb jobbcsapott után a kötelek közé esett, ahol újabb két jobbkezest szedett be, és a padlóra rogyott. A mérkőzésvezető ekkor véget vetett a meccsnek.
A meccs utáni sajtótájékoztatón a WBC elnök Jose Sulaiman biztosította Lewist, hogy ringbe léphet az Oliver McCall - Frank Bruno meccs győztesével. Az ünneplés azonban ismét korainak bizonyult, mivel Lewis az ígéret ellenére sem kapott lehetőséget, helyette inkább Mike Tysont választották.
Lewis ellek ellenére rendületlenül dolgozott tovább, hogy biztosítsa magának a címmeccset. Megsemmisítő vereséget mért először Justin Fortune-ra (TKO 4), majd négyszer küldte padlóra Tommy Morrisont egy brutális KO előtt (TKO 6). A Morrison elleni meggyőző teljesítmény után Lewis a nehézsúly egyik legkeményebb öklözőjével küzdött meg: Ray Mercerrel.
1996 Május 10.-én Lewis nehezen ugyan, de legyőzte Mercert 16,000 néző előtt a Madison Square Gardenben (MD 10). Az amerikai nem tudott mit kezdeni Lewis jabjeivel és jobbegyeneseivel. A boxrajongók és szakértők rájöttek: Lewis készen áll világbajnoki címének visszahódítására.
Mialatt Lewis Fortune-nal, Morrisonnal és Mercerrel küzdött, a menedzsmentje 45 millió dollárt ajánlott Tysonnak, hogy Lewis ellen védje meg a WBC címét. Tyson ezt elutasította. Egy bírósági döntés azonban kötelezte Tysont a mérkőzésre, aki erre lemondott a címről, utat nyitva Lewis számára, hogy bosszút állhasson Oliver McCallon a betöltetlen címért folyó meccsen.
1997. február 7-én Lewis nemcsak a világbajnoki címért szállt ringbe, hanem azért is, hogy a rekordján esett addigi egyetlen foltot kitörölje. A boxtörténelem eddigi talán legbizarrabb meccsén McCall végig zokogva nem volt hajlandó küzdeni, mire kihirdették Lewis győzelmét (TKO 5).
1997. július 12-én Lewis megvédte WBC címét Henry Akinwande legyőzésével (DQ 5). A kezdő gongszótól kezdve Akinwande megállás nélkül birkózott, hogy megpróbálja semlegesíteni a Lewis által gyakorolt nyomást. Mills Lane vezetőbíró többször figyelmeztette Akinwandét, még egy pontot is levont tőle, de ez sem használt. Ekkor a bíró leléptette Akinwandét.
Akinwande legyőzése után Lewis kivégezte Andrew Golotát élete egyik legjobb teljesítményét nyújtva 1997. október 4.-én (TKO 1). Lewis már az első menet közepén padlóra küldte Golotát egy sorozat jobbegyenessel. Golota még fel tudott tápászkodni, de védekezésképtelen volt, ezért Joe Cortez beszüntette a meccset.
1998. március 28-án egy meccsen, amit jelöltek az év meccsének is, Lewis Shannon Briggs legyőzésével harmadszorra is megvédte címét, és megszerezve a "linear champion" címet is. Annak ellenére, hogy az első menetben megrendült, Lewis a harmadik menettől kezdve lerohanta Briggset, végül az ötödik menetben kihirdették a győzelmét (TKO 5).
Hat hónappal később, szeptember 26-án, Lewis eleget tett a kötelező címvédésnek Zeljko Mavrovic legyőzésével (W 12). Lewis dominált a meccsen az ütésálló, pocakos horvát ellen, akinek arcán a meccs végére több duzzanat és vágás keletkezett Lewis munkájának eredményeképpen.
1999. március 13-án Lewis felülkerekedett a WBA/IBF bajnok Evander Holyfielden is, de a pontozók megfosztották a győzelemtől, ezzel pedig a vitathatatlan nehézsúlyú bajnoki címtől is, amikor döntetlent hirdettek ki (D 12). Lewis a jab-jeit és a jobbcsapottjait használva végig uralta a meccset, és a "Boksz Mekkájában" ülő 20,000 néző is Lewist látta jobbnak. De a helyszínen lévők és a több mint egymillió pay-per-view előfizető döbbenetére a pontozók döntetlenre hozták ki a meccset.
A döntés okozta felháborodás miatt a két öklöző ismét ringbe lépett egymás ellen 1999. november 13-án. Lewis ekkor is jobbnak bizonyult, és ezúttal a pontozók is így látták: egyhangú pontozással megszerezte Evander Holyfield WBA és IBF öveit, és a vitathatatlan nehézsúlyú bajnoki címet.
2000. januárjában Lewis aláírta szerződését, melynek értelmében címét a NABF bajnok Michael Grant ellen védi meg. Azonban egy, a Don King Productions által indított per miatt a WBA április 12-én bejelentette, hogy nem fogadja el címvédésnek a meccset. Ha Lewis mégis kötelek közé lép Grant ellen, akkor le kell mondania az övről. Lewis nem akarta lemondani a 29-ére tervezett Grant elleni meccset, ezért inkább lemondott a WBA címről. Lewis esélyt sem hagyott az addig veretlen kihívónak. A 201 cm-es óriást négyszer küldte padlóra két menet alatt, megvédve ezzel vitathatatlan bajnoki címét. Lewis újabb félelmetes teljesítménye megerősítette azt a véleményt, hogy ő "a legjobb nehézsúlyú a bolygón."
Három hónappal később, 2000. július 15-én Lewis kivégezte a "Fehér Bölényt", Frans Bothát egy három ütésből álló kombinációval a második menet végén. Az ütésektől Botha felemelkedett a padlóról, majd a kötelek közé esett, majdnem a ring melletti nézők ölében kötve ki (TKO 2). Ez volt zsinórban a 13. győzelme.
2000. november 11-én Lewis leiskolázta az első számú kihívó David Tuát, harmadszorra védve meg világbajnoki címét. Lewis balegyeneseinek és jobbcsapottjainak 'hála', a mérkőzés végére Tua mindkét szeme bedagadt és az orra is vérzett. A pontozók 119-109, 118-110 és 117-111 arányban látták jobbnak Lennoxot.
2001. április 21-én Dél-Afrika tanúja volt, ahogy a felkészületlen Lewis áldozatul esett egy újabb szerencsés ütésnek (L KO 5). Egy jobbegyenes Hasim Rahmantól az ötödik menet végén a padlóra küldte Lewist, akit kiszámoltak.
A visszavágóra ugyanezen év november 17-én került sor. Lewis briliáns teljesítményt nyújtva a negyedik menetben egy brutális KO-val vetett véget Hasim 'Has-Been' Rahman pünkösdi királyságának. A New York Post sportriportere így írta le a kiütést: "Az ütés erejétől Rahman a padlóra zuhant. A feje akkorát koppant, hogy még a közönség őrjöngése mellett is tisztán lehetett hallani." Rahman megpróbált felkelni, de újra a kötelek közé esett, mire Joe Cortez véget vetett a mérkőzésnek (KO 4).
2002. június 8-án került sor karrierjének egyik leginkább várt találkozójára a legendás Mike Tyson ellen. A Memphisi Pyramid Arenában Lewis súlyos, megsemmisítő KO-vereséget mért Tysonra, kétséget sem hagyva afelől, hogy ki a legjobb nehézsúlyú a világon (KO 8).
Több, mint egy év kihagyás után a 37 éves Lewis 2003. június 21-én a WBC első számú kihívója, Vitali Klitschko ellen tért vissza. Klitschko fantasztikus teljesítményt nyújtva lerohanta az álmosan kezdő, kondíciós problémákkal küszködő bajnokot, többször megrendítve Lewist az első két menetben. A meccset eldöntő ütést mégis Lewis vitte be: a harmadik menetben egy jobbegyenest követően súlyosan megsérült a kihívó bal szemöldöke. A meccs ezután kiegyenlítettebb lett, a hatodik menetben már Lewis rendítette meg az ukrán óriást felütéseivel. Azt, hogy mi lett volna a végeredmény, nem tudjuk meg, mert Klitschko sérüléseinek súlyosbodása miatt az orvos tanácsára a mérkőzésvezető a hatodik menet után véget vetett a találkozónak (TKO 6). Ekkor erős kezdésének köszönhetően mindhárom pontozónál az ukrán kihívó vezetett.
Az utolsó meccse kérdéseket vetett fel Lewis karrierjének folytatásával kapcsolatban. Szeptemberben már a 38. életévét fogja betölteni, sokak szerint itt az ideje a visszavonulásának. Mások szerint csak félvállról vette az ellenfelét, ami már kétszer a vesztét okozta.
Akármit is hoz a jövő, Lennox Lewis ott van minden idők legjobb nehézsúlyúi között. Balegyenesei szinte fogalommá váltak a szakmában. Végletekig taktikus stílusa, az ellenfelekhez való alkalmazkodása miatt sok kritikát kapott, mondván, hogy nem elég látványosan küzd, pedig ezek hozták meg számára a sikert. Háromszoros világbajnok, ő a linear és vitathatatlan nehézsúlyú világbajnok. A "brit oroszlán" már beírta magát a boxtörténelembe.
